Vannak napok, mikor az embernek tényleg nincs kedve főzőcskézni, mégis vágyik valami fincsi „éttermi színvonalú” fogásra. Ilyenkor a gyanús, szivacsos pizza és a zsírban úszó kínai rendelés helyett én szendvicset dobok össze – meggyőződésem, hogy egy igazán finom szendvicsnek épp olyan kulináris értéke van, mint mondjuk egy órákon át rotyogó burgundi ragunak. Bár a klubszendvics Magyarországon csupán az elmúlt tíz évben kezdett betörni a köztudatba, az Államokban már az 1800-as évek vége óta kínálják a gigafalatot a különféle menő éttermek. Az eredetileg baconnel, pulykahússal és majonézzel készülő, diétásnak korántsem nevezhető szendó a pasik egyik jolly-jokere: ha megtaláljuk a menüben, baj már nem lehet. A szállodabárok, amerikai dinerek és posh reggelizőhelyek étlapjának nélkülözhetetlen vendégét most húsmentes verzióban dobjuk össze. Az összetevők természetesen szabadon variálhatók. Irány a klub!
Hozzávalók 1 adag
- 2.00 szelet jó minőségű szeletelt kenyér (lehetőleg az a fajta, amit négyzet alakú szeletekre vágnak –ha nagyon amcsi akarok lenni, levágom a héjakat)
- 0.50 szem avokádó meghámozva, kövér szeletekben
- 3.00 szem szárított paradicsom
- 0.25 csomag füstölt tofu (25 g) hosszában vékonyra szeletelve
- 3.00 dkg savanyú káposzta
- csípős mustár
- vékonyra szeletelt lila hagyma
- 0.50 szem paradicsom vékonyra szeletelve
- 0.50 szem mandarin meghámozva, karikákra szeletelve, kimagozva
- mindenféle friss növényi csírák (sok zöldségesnél kapható az iszonyú vicces nevű „csíramix”)
- olívaolaj
- só
- bors
Elkészítés
- Miután mindent szépen felaprítottam, igazából nem sok dolgom marad. Megpirítom a kenyérkéket, és egy nagy tálcára helyezem az első szeletet.
- Meglocsolom olívával, megkenem mustárral, megpakolom a friss paradicsommal és a lila hagymával, rádobok egy kis borsot, majd a káposztát és a csírát. A tetejére mehet még egy kis mustár és olíva.
- Már következhet is a középső szelet.... de nem csak mondom, mutatom is. A következők kerülnek rá: olíva, mustár, bors és avokádó, majd ennek a tetejébe a tofu és a szárított paradicsom, a legfelső sorba pedig a mandarin.
- A legfelső szelet alját megkenem mustárral, és olívát csorgatok rá, majd megkoronázom vele a szendvicset. A végén minden szendvicset félbevágok egy éles késsel, hogy pöpec kis háromszögeket kapjak.
Aki nem szereti a savanyú káposztát, használhat rukkolát és madársalátát, a mustár pedig megboldondítható egy kis kókuszkrémmel is, hogy majonézszerű íze és állaga legyen.
